2024 a nagy kalandok éve lesz – 2024 will be the year of adventures! (English version below)

 Idén minden eddiginél nagyobb fába vágtam a fejszémet, mind szakmailag, mind emberileg. Ezúttal nem a saját szervezésű kirándulások lesznek előtérben, hanem a szakmai előmenetel, a világ megismerése “csak” pozitív hozadéka lesz az egésznek.

Miről van szó?

Gyakorlatilag az évben több időt fogok a hazámtól távol tölteni, mint amennyit itthon. Ha minden rendben megy ugyanis, február végétől közel két hónapig a Föld legészakabbi felsőoktatási intézményében vehetek részt egy doktori képzésen, a University Centre in Svalbard (UNIS) egyetemi központban. A Norvégiához tartozó Svalbard az északi szélesség 78º-án húzódik, több jegesmedve lakja, mint ember. Földrajzi, így éghajlati viszonyai viszont épp ezért nyújtanak ideális terepet a hideg klíma felszínformáinak, üledékeinek, ökológiájának stb. tanulmányozásához, ami az én doktori kutatásommal is egybevág. A UNIS az elmúlt 30 évben világszinten is vezető intézménnyé vált a sarkvidéki kutatásokban, az ott oktató és kutató szakemberek a világ elitjébe tartoznak. Kevés relevánsabb hely van tehát a világon, ahol az elsősorban hideg klímán képződött üledékek vizsgálatáról szóló PhD-kutatásom ismeretanyagát bővíthetném.

A -20 – -30 Celsius fokos svalbardi télhez (március ott a leghidegebb hónap) persze egy mérsékelt klímán szocializálódott embernek minden téren meg kell változtatnia a hozzáállását, a későbbiekben írni fogok - amolyan felvezetésképpen - a szükséges előkészületekről, hogy mikre érdemes odafigyelni, mit kell észben tartani az életveszély elkerülése érdekében stb.

A kellőképpen hideg sarkvidék után tavasszal Varsó felé veszem az irányt, ahol 2022 után ismét egy hónapot tölthetek el egy kutatói ösztöndíjjal. A város egy részét tavalyelőtt már sikerült megismernem, ezúttal reménykedem a környék felfedezésében is, és még az is lehet, hogy egy közös terepmunkát is sikerül összehoznunk az ottani kollégákkal.

Nyár végén aztán még ezeknél is nagyobb és hosszabb (a leghosszabb!) kaland következik: irány az USA! A Pécsi Tudományegyetemről elsőként sikerült ugyanis elnyernem földrajzi-földtudományi kutatóként a Fulbright-ösztöndíjat, amely a legnívósabb oktatási-kulturális csereprogram Magyarország és az Egyesült Államok között. Ennek köszönhetően öt teljes hónapot tölthetek el a Michigan State University-n, a Quaternary Landscapes Research Group tagjaként. Itt - az északi kalanddal ellentétben nem mai formákat és üledékeket fogunk vizsgálni, hanem a földtörténi múltban, az utolsó igazán hideg időszakban képződött jelenségeket — a terepen és laborban egyaránt. Életemben először lesz lehetőségem elhagyni közigazgatásilag is az “öreg kontinenst”, ráadásul egyből a lenyűgöző Nagy-tavak vidékére utazhatok — valóban igazi kulturális “sokk” lesz ez, a szó remélhetőleg legjobb értelmében.

A 2025-26-os tanévre vonatkozóan pedig 2024. május 15-ig lehet jelentkezni hallgatói kategóriákban, már el is kezdhetitek összeállítani a jelentkezéseteket! Ehhez a fulbright pont hu oldalon mindent megtaláltok.

Igyekszem majd az élményeimről-tapasztalataimról nem csupán szakmai szemszögből írni, hanem hétköznapi stílusban is bemutatni ezeket a lehetőségeket: milyen fiatal kutatóként szétnézni a világban, egyáltalán mit és hogy lát egy földtudós, mi kell ahhoz, hogy ne faljon fel egy éhes jegesmedve és egyéb tippek és praktikák…

***ENGLISH***

So what is it all about?

If things go according to the plan, I will spend more time abroad than in Hungary this year. First of all, I will have the amazing opportunity to spend almost two months at the northernmost higher education institute in the world — at the University Centre in Svalbard (UNIS). Based on my research, I am among the few Hungarians to ever set foot on the UNIS campus, and this is why I plan on writing a piece on the practical side of things — how to prepare for a longer time in the High Arctic, what are some important aspects of life there etc.

Svalbard is a part of Norway, with its capital Longyearbyen lying at 78º N latitude. This does not only mean cold weather, it also means that experts working at UNIS have excellent first-hand experiences with sediments, landforms, ecosystems etc. affected by permafrost and periglacial environments. And this is the reason why I chose to take a PhD course at such an extreme environment — I truly believe that my dissertation focusing cold-climate sediments will get an extra boost by spending 50 days in the Arctic. Stay tuned for further posts on the topic!

 After this ‘cool’ little adventure, I will relocate to the Polish capital again, since I have already spent one month there in 2022. Hopefully I will be able to do some field work this time, because April 2022 was definitely not suitable for outdoor activities with its snowstorms and negative temperatures. Revisiting Warsaw and the familiar faces will be a huge moral boost, which I will most likely need in the second half of the year…

And why do I need that boost for? Well, to cross The Pond for the first time in my life. Yes, I am going to the USA – as the first person to win a Fulbright Scholarship from the University of Pécs in the field of Earth sciences/Geography. The Fulbright Scholarship is the most prestigious educational-cultural exchange program between Hungary and the United States of America. As a visiting student researcher, I will spend five months at the Michigan State University, as part of the Quaternary Landscapes Research Group. You can tell from the name that I will study relict periglacial systems, mainly in Wisconsin, but generally in the Great Lakes area. That is going to be one hell of a cultural and professional experience!

If you would like to hear more about my adventures, just keep in touch, I will post updates and stories here in English as well!