Sarkvidéki praktikum

“Nem fáztál?” “Milyen ösztöndíjból finanszíroztad az utad?” “Mit lehet ott nézni egyáltalán?” “Hogy jut el valaki erre a világvége-helyre?”

Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömkelegét kaptam mostanában, így ezek köré felépítve írok egy adatokkal fűszerezett, összefoglaló-jellegű bejegyzést.

Egy átlagos nap a tundrán

🧤FELSZERELÉS🧤

Mivel már évek óta készültem ide, pontosan tudtam, hogy a leghidegebb hónapokat fogom Svalbardon tölteni, ahogy azt is, hogy a meglévő felszerelésem biztosan nem elegendő a túléléshez. Hónapokat töltöttem azzal, hogy a lehető legolcsóbb, de legjobb minőségű és tulajdonságú ruhadarabokat beszerezzem. Szerencsémre az egyetem oldalán található egy hallgatók által összerakott lista, amin az évszak szerinti minimum felszerelések találhatók, én magam ezt vettem alapul, és tökéletesen bevált a taktikám.

A legjobb ár-érték arányú darabok beszerzése sokszor problémát jelentett, hiszen Magyarországon nem túl nagy a kereslet a -30 fokig komfortos cipőre, kabátra, vagy éppen a vastagszövésű merinó gyapjú aláöltözetre. Sokszor kellett heteket várnom, hogy külső raktárból megérkezzen a kért termék, és a legtöbb esetben nem volt igazi választék sem (egyféle szín, egyféle fazon stb.). Mivel egyébként Svalbardon 3 sportfelszereléseket kínáló üzlet is van, ezért bővebb kínálatért meg is oldható ott beszerezni bizonyos dolgokat. (Sok termék hasonló áron volt, mintha egy online webshopból akartam volna Magyarországra rendelni!)

Az egyik legnagyobb tétel így a ruházat lett, nagyjából €1000-ban állt meg a dolog.

🥐BEVÁSÁRLÁS🥐

Egy élelmiszerbolt található a szigeten, amiben a kenyértől a zöldségen át a vécépumpáig majdnem minden megtalálható. Szerencsém volt, mert egy norvég csoporttársam megosztotta velünk a törzsvásárlói kódját, így sokszor jelentős kedvezményhez jutottam. Érdekesség, hogy a magyar boltokhoz képest ott az akció tényleg akció, és nem 20 forinttal szúrják ki az ember szemét. Rengeteg közeli lejáratú zöldséget-gyümölcsöt akár 70% (!) kedvezménnyel meg lehetett venni. Minthogy persze oda mindent szállítani kell elég messziről, így ez legtöbb esetben azt jelentette, hogy hazai áron tudtam megvenni az adott terméket. Szintén sokat segített, hogy két másik hallgatótársammal együtt főztünk legtöbbször, így a költségek is három felé oszlottak. Az egyetem oldalán olyan tippet olvastam, hogy egy havi megélhetésre nagyjából annyit kell szánni, amennyi a kollégium (kb. 5000 NOK, tehát kb. 170 ezer ft). Én ezt valamivel olcsóbban kihoztam, de a végére kicsit untam az egysíkú (=olcsó) étrendet, hosszabb távon nem is javasolnám.

Talán kis érdekesség lehet, hogy a kis dobozos kólát olcsóbban adják Svalbardon, mint a pécsi Penny-ben. :) 

⛺️LAKHATÁS⛺️

Aki felvételt nyer egy részképzésre, jelentkezhet a nemrég felépített kollégiumba. Én egy saját fürdős szobát kértem (és kaptam), szintenként közös konyhával. Ezt havonta 5750 NOK-ért dobják az ember után, a csonka hónapokban arányosan leosztják az összeget. A közös konyha persze mindig kihívás, de mivel szuperül felszerelt volt az egész, sokkal egyszerűbb volt önállátásra berendezkedni. Sokan hagynak ott megmaradt, de még fogyasztható dolgokat, amikor kiköltöznek, így a fűszerek, olajok vagy éppen az őrölt kávé folyamatosan csak halmozódott a polcokon.

Hozzáteszem, az egész kollégiumban a legmodernebb felszereltség jött szembe mindenhol, a fegyvertárolótól az applikációval kezelhető mosógépekig tiszta, új, jó minőségű eszközök és megoldások voltak.

Jó hír, hogy online gyakorlatilag mindent el lehet intézni, a jelentkezéstől a fizetésig az egész rendszer kényelmesen használható.

✈️UTAZÁS–KÖZLEKEDÉS✈️

A szigetre csak két légitársaság repül, így vagy a Scandinavian, vagy a Norwegian Airlines gépeivel juthatunk el Longyearbyenbe. (Kizárólag Oslo és Tromso repterekről indulnak a járatok!) Érdekesség, hogy mivel Svalbard nem Schengen-övezet (Norvégia többi része viszont igen!), így Oslóban vagy Tromsoben újra át kell mennünk pl. a security check-en, ez egy rövidebb átszállási időnél azért extra kockázat.

Én a Scandinavian Airlines járatával utaztam BUD-FRA-OSL-LYR vonalon, mindenhol hagytam időt az átszállásra, és a csomagomat is az elejétől a végéig vitte a gép. Ez volt az első komolyabb utam nem fapados légitársasággal, és őszintén, nagy csalódás volt. Nekem abszolút nem adott annyival többet, mint amennyivel többe kerül a jegy. Az egyetlen (de az a legfontosabb) pozitívum, hogy egyben meg lehet venni a jegyet, nem kell aggódni az átszállások miatt, mert probléma esetén átraknak a következő járatra. 

Nyaranta rengeteg turistahajó köt ki a szigeten, miattuk is van többek között az a szabály, hogy alkoholt csak a repülőjáratokra érvényes beszállókártyával lehet vásárolni – Svalbardon ugyanis nincs adó a termékeken!

Télen a szigeten motorosszánnal egyszerűen lehet közlekedni, több helyre és messzebb el lehet jutni. Nyáron a hóborítás hiányában marad a gyalogszer, vagy a hajó+gyalogszer megoldás. A hallgatótársaim közül is sokan vettek maguknak használtan egy motorosszánt arra a pár hónapra, amíg ott voltak, így könnyebben mentek kirándulni. Én nem tartoztam közéjük, így három opcióm maradt, ha nem a szobában akartam kuksolni egész nap: 1) gyalogtúrákra mentem, 2) csatlakoztam olyanokhoz, akiknek volt motorosszánja és üres volt a hátsó ülés, 3) fizetett motorosszános túrákra mentem.

❄️KLÍMA–IDŐJÁRÁS❄️

Bár eléggé északon vagyunk, az áramlatoknak köszönhetően közel sincs télen annyira hideg, mint a szárazföld belsejében (akár Skandináviában, akár pl. Szibériában). Persze, magyar fülnek így is borzalmasan hangzik az állandó -20 Celsius a téli hónapokban, a valóságban hamar meg lehet tanulni ezzel együttélni. Gondot okozhat a jéghideg levegő beszívása, vagy a csupaszon hagyott bőrfelület, és szemüvegesnek se praktikus lenni a sarkkörön túl, ezzel együtt a megfelelő ruhákkal egyáltalán nem vészes az ottani klíma. Csapadékból nagyon kevés esik éves szinten (jellemzően valahol 200–400 mm között), így nagy és sűrű hóviharokra csak a már hónapok alatt leesett hó és a nagy szél miatt kell számítanunk. 

A leghidegebb hőmérséklet (hőérzet) -34 Celsius fok volt, a legmelegebb kb. -2–0 fok körül mozgott.

Utolsó nap egyébként egy fickó előttem a boltban rövidgatyában és egy pulcsiban volt, szóval azt hiszem, csak mi vagyunk ilyen kényesek… :)

💸MONEY–MONEY–MONEY💸

El kell szomorítsak mindenkit, sajnos nem finanszírozta az utamat a Szíriuszi Gyíkemberek Dollárközössége, így minden egyes koronát a saját zsebemből vettem ki. Több helyről is lepattantam, amikor pénzt kértem erre a “továbbképzésre”, de lélekben fel voltam készülve erre a szcenárióra. Az elmúlt évek olvasgatás mellett azzal is teltek, hogy összerakjam azt a pénzt, ami szükséges ennek az elképesztő kalandnak a megvalósításához. Jelentem, sikerült! Nem függtem senkitől, kihoztam belőle a maximumot, és közben hiányt sem szenvedtem semmiben.

Csak a csoporttársaim közül többen is így jártak egyébként, mert bár akadt olyan, aki valamilyen projektből legalább egy részét tudta finanszírozni az ott tartózkodásának, jelentős részünk önerőből valósította meg ezt a két hónapot. Úgy is mondhatnám, befektettünk a jövőnkbe.

És hogy végül mennyi is az annyi? Közel két hónap Svalbard tokkal-vonóval nekem 1,15 M ft volt. Sok vagy kevés? Mindenki döntse el magának… :) Én ennyiből valóra váltottam egy álmomat.