Sivatagi show I. – avagy Utah jutányos áron

Október végén USA-beli tartózkodásom alatt először hagytam magam mögött a Midwestet, a terv pedig nem más volt, mint elvonatozni egészen a sivatagig. Igen, vonatozni, az Egyesült Államokban! Erről írok később egy külön bejegyzésben, van miről ugyanis.

Na de az útról: szokás szerint sátorral és hálózsákkal felszerelve indultunk el délnyugatnak, azzal az elképzeléssel, hogy Utah állam leggyönyörűbb nemzeti és állami parkjait túrázzuk végig. Kényelmi faktorként ismét autóbérlésre adtuk a fejünket, szállásként kijelölt kempinghelyeket vettünk igénybe. Így értük el a kitűzött célt: viszonylag olcsón utaztunk, de rugalmasak tudtunk maradni. 

Utunk kiindulópontja Provo volt, ide érkeztünk vonattal és itt vettük fel a bérelt autót is. “Röpke” 3.5 h múlva már az első megállónkhoz értünk:

📍Arches Nemzeti Park

Gyakorlatilag az USA egyik leghíresebb nemzeti parkja, meglehetősen erős kezdés. Ennek megfelelően persze még a főszezon utolsó napjaiban is elképesztő tömeg fogadott minket a nagyobb látványosságoknál. 

Amit geológiai értelemben érdemes tudni az állam ezen részéről, hogy nehéz nem mészkőbe és/vagy homokkőbe botlani, bármerre is bóklászunk. Többek között Michigan állammal ellentétben itt nem (vagy nagyon kevés helyen) fedik fiatal üledékek az alaphegységet, így amerre a szem ellát, az ebből kialakult sziklaformációkat találunk. 

Kémiai és fizikai mállás – kisebb méretben

Bácsi méretaránynak

Maga az Arches, ahogy a neve is mutatja, az összetöredezett, majd sokszor uszony, vagy épp boltív-alakúvá lepusztult homokkőformák paradicsoma. A nemzeti parkon belül is akkora a változatosság, hogy ha az ember mindent meg szeretne nézni, napokat kell rászánnia. Mi a hangsúlyt a picit hosszabb túrákra fektettük minden állomáson, így több lehetőségünk volt részletesen megismerni az adott helyet.

A Devil’s Garden környékén csináltunk egy nagyobb kört, amely során minden híres “arch”-ot érintettünk. Bár már bőven ősszel jártunk arra, a folyadékpótlásra így is nagyon oda kellett figyelni, a sivatag ellenére pedig a lábam sem úszta meg szárazon. Az ösvény néhol még kerekesszékkel is járható, néhol viszont közelebb voltunk a sziklamászáshoz, mint a túrázáshoz. Ahogy már megszokott, itt is találkoztam Liverpool-szurkolókkal, a scouser család egyből kiszúrta a sapkámat. (Köszi Évi és Gábor ❤️) A mókusok itt is nagyon gyakoriak (és bátrak!), de jópár érdekes madarat is láttunk. A növényzet pedig egészen elképesztő, a rezilienciájukról az emberek is példát vehetnének! 

Corona arch

Fins – uszonyok

Partition arch

✨: A személyes kedvenceim a Partition és a Corona arch-ok voltak, előbbi a tömegtől távol eső pozíció és csodás kilátás miatt, utóbbi a lemenő Nap utolsó fényei miatt

💵: $30+$2/jármű (belépő + behajtási idősáv)

⛺️: Moab, Up the creek campground: $46.82/éj (egy kisméretű sátorhely és a zuhanyzó, mosdó használata, a belvárosban kialakított magánkempingben)

~~~~~~~~ English version ~~~~~~~~~

Desert diaries I.

At the end of October, or the first time since I’m here, I finally left the Midwest behind for a while. The plan was to take the train all the way to the desert. The train ride itself is worth another story, so I’m not gonna spoil the fun part now.

Just like almost every time, we packed our sleeping bags and tent and set off to the southwestern part of the US to hike the most beautiful national and state parks in Utah. We rented a car from turo.com again, and the plan was to camp in established campgrounds. By doing so, we could be flexible enough yet keep the budget at a lower level. We started and ended our trip in Provo, UT, so to get to the first stop took us approx. 3.5 hrs.

📍Arches National Park

Arches is one of the most popular national parks in the country, and rightfully so. The park was close to full even in the last days of the season. 

Geologically speaking the entire area is famous for its breathtaking rock formations, owing to the fact that there is no young sediment cover on top of the older rocks (mainly sandstones and limestones). When it comes to Arches, the cracked then eroded sandstone formations are the main attractions. These processes resulted in fins and arches, and eventually cause the collapse of the arches. There is an insane level of diversity even within one place, so one must spend days here to discover every inch of the national park. Since we did not have that time we chose to do longer dayhikes in each park.

That’s why we picked Devil’s Garden: it offers a loop with many sidetrails to the famous arches (from Landscape through Navajo all the way to Private arch). Although the wind picked up in the morning, we still needed lots of water and electrolytes to deal with the desert environment. Depsite the aridity, some erosion pools guarantee you won’t make it without getting your feet wet. Sometimes the hike felt like rock climbing, yet other parts of the national park are accessible by wheelchair. As always, I met some Liverpool fans in the middle of the desert, scousers are everywhere! Just like chipmunks: I’m pretty sure they are fed by the tourists, they were way too brave. We saw a couple of fancy plants and birds as well, their resilience is amazing, we as humans should definitely learn from them…

✨: My personal favourites were the Partition and Corona arches, it is funny how the crowd disappears just 100 m away from the nearest parking lot.

💵: $30+$2/vehicle (entrance fee – valid for a week + reserved timeslot to enter the NP)

⛺️: Moab, Up the creek campground: $46.82/night for a small tent (this private campground in downtown Moab has a shower as well! what a luxury…)